2013. április 14., vasárnap

Eldegelunk.

A kommunaelet legfobb jelemzoje, hogy minden folyton valtozik. Az emberek, a hangulat, a kapcsolatok, meg az idojaras is. Ilyen az elet a Monte da Cunca farmon. Telnek a napok, lazulas-feszules felvaltva, megy az elet a rumliban, dolgozunk, korulottunk rohangal negy kutya, vagy harminc csirke-kacsa, meg Dixie, a gacser liba, aki egy rohadek szexista, a pasiknak udvarol, a csajokra fuj. De en csakazertis mindig megsimogatom, amikor felem jar, hogy zavarba hozzam. Fickora mar nem fuj annyira, mint az elejen, de azert igy is o az ur, a kutya a farkat behuzva, nagy ivben kikeruli.

Amikor zene is szol, mint most, olyankor igazan jo.